Szociális műhelybeszélgetés Zuglóban – beszámoló

Ez a cikk több mint 12 éves.

2012. február 9-én A Város Mindenkié négy tagja – Schádi Tamás, Makula Péter, Balogh Ferenc és Udvarhelyi Tessza – is részt vett a Zuglói Önkormányzat által szervezett műhelybeszélgetésen, melynek témája a hajléktalanság volt. A beszélgetésen részt vettek többek között a kerületben hajléktalan-ellátást végző civil szervezetek (Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház és Máltai Szeretetszolgálat), különböző egyházak, amelyek karitatív tevékenységet folytatnak, az önkormányzat szociális szolgáltatásainak képviselői (pl. családsegítő), a kerület rendfenntartásért felelős szervezetei (pl. polgárőrség, rendőrség), több önkormányzati képviselő, és a Szabad Nemzet Egyesület képviselői is.

A műhelybeszélgetésen az ellátók és rendfenntartók beszámoltak a rendkívüli hidegben foganatosított intézkedésekről (pl. utcán élő emberek rendszeres látogatása és az ún. vonat szálló folyamatos nyitva tartása). Jelenleg a kerületben 80 fő alszik a Myrai Szent Miklós Egyház éjjeli menedékhelyén és a krízis időszak alatt éjjelre is megnyitott nappali melegedőjében, valamint 110 ember a vonat szállón. Összesen kb. 30 ember tölti az éjszakát fedél nélkül, de közülük is a legtöbben valamilyen fűthető vagy fedett helyen vannak (pl. cirkuszi kocsi, romos ház).

Miután bemutattuk A Város Mindenkié csoportot, elmondtuk, hogy szerintünk a felelős szociálpolitikának együtt kell járnia a jogszerűséggel. Felhívtuk az önkormányzat figyelmét, hogy a 2011. októberben általuk elrendelt kunyhóbontások jogsértő módon történtek, és teljesen figyelmen kívül hagyták az érintettek jogait. Ahogyan az ombudsman is megállapította, a dózerolást nem előzte meg közigazgatási eljárás, vagyis az önkormányzat önkényesen járt el, miközben visszaélt a hatalmával. Arról is értesítettük az önkormányzatot, hogy feljelentést tettünk a Fővárosi Főügyészségen annak a bérleti szerződésnek az ügyében, amit az önkormányzat egy nappal a dózerolás előtt kötött a MÁV-val a tulajdonában lévő terület kitakarításáról. Mint korábban, az alpolgármester most sem ismerte el, hogy az önkormányzat jogszerűtlenül járt volna el, és az ombudsmani jelentést magánvéleménynek titulálta.

A Város Mindenkié egy korábbi egyeztetésen már jelezte az önkormányzat felé, hogy a hajléktalanság megelőzése érdekében hasznosítania kellene a kerületben lévő kb. 300 üres lakóingatlant. Erre a javaslatunkra a február 9-i beszélgetésen is visszatértünk. A kerületi vagyonkezelő cég vezetője elmondta, hogy nagyon sok üresen álló önkormányzati lakás rossz, nem beköltözhető állapotban van. Arra a felvetésre, hogy hajléktalan emberek önerőből újíthatnák fel ezeket a lakásokat, majd munkájuk bérét lelakhatnák, azt a választ kaptuk, hogy korábban már történtek erre próbálkozások, de szakmai támogatás nélkül az önerőből történő felújítás igen kockázatos. Ennek ellenére, az önkormányzat nem zárkózott el teljesen ettől a tervtől és az alpolgármester jelezte, hogy úgy tudná elképzelni ezt a programot, ha a lakásokat az önkormányzat már beköltözhető állapotban adná át (pl. alapvető közművekkel felszerelve), és csupán, a további, kevesebb szakmai tudást igénylő felújításokat végeznék a leendő lakók. A jelenlévő zuglói érintettek elmondták, hogy nagyon örülnének egy ilyen lehetőségnek, mivel ezzel biztosítva lenne tartós lakhatásuk és nem kellene tömegszállón tölteni az éjszakát. Megegyeztünk, hogy további egyeztetéseket tartunk ezzel a tervvel kapcsolatban.

Makula Péter, akinek szintén októberben dózerolták el a kunyhóját, elmondta az egybegyűlteknek, hogy a kunyhók helyett felajánlott alternatíva – a nappali melegedőből átmenetileg kialakított éjjeli menedékhely – számára nem emberhez méltó megoldás. Elmondta, hogy nagyon nehéz 40 másik emberrel együtt aludni, a személyes holmik tárolása nem megoldott és a nappali melegedő és az éjjeli menedékhely nyitva tartása sincsen összehangolva, ami azt jelenti, hogy minden reggel és este 2-2 órát kell várakozni az utcán, hogy valaki átmenjen egyikből a másikba. A Myrai Szent Miklós egyház vezetőjének arra a kérdésére, hogy miért nem megy el munkát keresni, Péter jelezte, hogy rendszeresen jár a munkaügyi központba, eddig sikertelenül.

A kerületi családsegítő vezetőjének beszámolója szerint egyre több család van kiszolgáltatott helyzetben és a kilakoltatási moratórium lejárta után több zuglói családnak is meg fog szűnni a lakhatása, mert adósságot halmoztak fel önkormányzati bérlakásaikban. A vagyonkezelő vezetője erre reagálva jelezte, hogy a cég profitorientált, tehát nem vehet figyelembe szociális szempontokat az ingatlangazdálkodás során, de a családsegítővel együtt fognak működni, amiben tudnak.

A beszélgetésen hosszú vita folyt arról, hogy a hajléktalan emberek miért nem mennek be a szállókra és a legtöbb résztvevő a szabályok meglétét nevezte meg okként. Egy önkormányzati képviselő ellentétpárba állított a „törvénytisztelő állampolgárokat” és a „hajléktalanokat”, mintha a két kategória egymást kizárná. Példának többek között a Francia úti kunyhókat hozta fel, ahol korábban találtak TBC-s beteget és a terület tele volt patkánnyal. Ez nagyon felháborított az AVM jelenlévő képviselőit, akik elmondták, hogy TBC-snek lenni nem bűncselekmény, hanem betegség és a patkányok jelenléte sem a törvény tiszteletéről, hanem a közegészségügyi viszonyokról szól. Ezen kívül, felhívtuk a jelenlévők figyelmét, hogy ha az önkormányzat képviselői ilyen vehemensen követelik a szabályok betartását a hajléktalan emberektől, akkor ugyanezt a magatartást kellene követnie az önkormányzatnak is, és újra felhívtuk a jelenlévő önkormányzati képviselők figyelmét, hogy minden megnyilvánulásukban tartsák be a hatályos jogszabályokat. Jeleztük azt is, hogy a „miért nem mennek be szállóra?” kérdés elhibázott, hiszen fizikailag nincsen annyi férőhely a fővárosi hajléktalan-ellátásban, ahány ember az utcán él. Ezt jól mutatja a nagy téli hidegben kialakított krízis-szállások hatalmas száma (pl. nappali melegedők megnyitása éjjelre, fűtött sátrak felállítása, átmenetileg megnyitott pályaudvarok stb.), és az a tény, hogy még így is sokan éjszakáznak az utcán vagy saját építésű kunyhóban.

Rozgonyi Attila alpolgármester elmondta, hogy 2011. október óta – amikor eldózerolták a Francia út-Egressy út sarkán álló kunyhókat, melyek kb. 20 embernek adtak otthont – milyen fejlesztéseket hajtott végre az önkormányzat a hajléktalanügy területén. Elmondása szerint a 2011. novemberi testületi ülésen megvitatták a krízisellátásra vonatkozó javaslatokat, majd 2011 decemberében elfogadták Zugló saját közmunka-programját is. A továbbiakban azt tervezik, hogy a Rózsavölgyi közben található faházakba hajléktalan embereket helyeznek el, akiknek munkát is biztosítanak. Az itt lakók a tervek szerint rövid időn belül szociális bérlakásba költözhetnek majd. A Máltai Szeretetszolgálat képviselője üdvözölte az önkormányzat terveit, de felhívta a figyelmet, hogy ezeket még jobban ki kell dolgozni, hogy valóban működő szociális lakásprogram jöjjön létre.

Összességében, az AVM is üdvözli az önkormányzat hajléktalan- és lakásügyi terveit. Véleményünk szerint az önkényes kunyhóbontások körül kialakult hangulat, valamint az AVM-mel folytatott korábbi egyeztetés is hatással volt az önkormányzatra, és részben ezek miatt kényszerült rá, hogy komolyabban foglalkozzon a hajléktalanság problémájával és érdemi megoldásokat próbáljon kidolgozni.

2012. február 10.                                                                                         Udvarhelyi Tessza

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.