2011. október 26. 9 óra
Zugló polgármesteri hivatal

Résztvevők:

Zuglói önkormányzat: Papcsák Ferenc (polgármester), Rozgonyi Zoltán (alpolgármester), Szili Adrián (városüzemeltetés), Novák Dóra (szociálpolitika), Cseke Vanda (sajtó)

A Város Mindenkié: Magyar Csilla, Schádi Tamás, Szigeti Adrienn, Takács Attila, Udvarhelyi Éva Tessza

A Város Mindenkié csoport bemutatása – Schádi Tamás

Zuglói kunyhóbontások – Takács Attila

Tudjuk, hogy a Zuglói Önkormányzat ellátja törvényi kötelezettségeit a szociális ellátások terén (CSÁÓ, nappali melegedő, népkonyha stb.). Ennek nagyon örülünk. Úgy tudjuk, hogy a kerületben működő éjjeli menedékhelyet is támogatja anyagilag (ami nem lenne kötelessége), azonban erről nem találtunk hivatalos adatot az önkormányzat holnapján.

Ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy a Francia úton súlyos hibákat követtek el, mert (1) jogszerűtlenül lakoltatták ki az itt élő embereket. Ezek az emberek itt éltek több éve és lakhatás céljára használták a kunyhókat. Az eldózeroláshoz és kilakoltatáshoz eljárást kellett volna lefolytatni, amiről az érintettek is tudnak és van jogorvoslati lehetőségük. Ha volt is eljárás, az érintettek akkor sem tudtak róla. (2) Az itt élő emberek saját maguk által megteremtett, önálló lakhatását egyéjszakás tömegszállásokra váltotta fel a kerület. A kerületben nem működik átmeneti szálló, csak éjjeli menedékhely és nappali melegedő

Közös céljaink vannak: mi sem akarjuk, hogy az emberek az utcán vagy kunyhókban lakjanak, de álláspontunk szerint az éjjeli menedékhely nem emberhez méltó elhelyezés, mert tömegszállás, egyéjszakás jogviszonyt teremt és a kerületben is 100%-os vagy annál magasabb kihasználtságon működik.

A Város Mindenkié célja, hogy minden embernek legyen biztos, egészséges és megfizethető lakhatása. Jelenleg is sok pénzt költünk a hajléktalan-ellátásra, ezt kellene részben átcsoportosítani a lakhatás támogatására. Nem ingyen lakást kérnünk, hanem a prioritások és erőforrások átalakítását. Ez pénzügyileg is megérné: ma hajléktalan-ellátásra max. 3000 Ft/nap, börtönben történő elhelyezésre 8000 Ft/nap és lakásfenntartási támogatás max. 200 Ft/nap összeget szán az állam.

Papcsák Ferenc: Van kép arról, hogy hány ember van az utcán?

AVM: Minimum 3000 ember él az utcán és több százezren lehetnek, akiket a kilakoltatás vagy lakásvesztés fenyeget különböző okokból.

Rozgonyi Zoltán: És mi van a vidékiekkel?

Udvarhelyi Tessza: Ott is nagy probléma. Egyelőre Budapestre koncentrálunk, de már felvettük a kapcsolatot a vidéki cigány telepek lakóival is.

[Papcsák Ferenc itt megemlítette a bátyját, aki elvesztette a lakhatását és nála lakik Szabolcsban, a polgármester úr fizeti a rezsit stb. Az AVM tagjai elmondták, hogy szeretettel várják a bátyját az AVM-ben, ami egy hajléktalan érdekvédelmi csoport.]

Javaslatok a hajléktalanság hosszú távú megoldására

* Az emberhez méltó elhelyezés nélküli kilakoltatások megszüntetése – Magyar Csilla
Célunk: Emberhez méltó lakhatást! A „fapadon” az emberek elvesztik az „intimitást”. Onnan munkába járni nagyon nehéz. Hova tegyék a cuccaikat? Szinte lehetetlen. Emberi életet nem vagy csak alig lehet élni. Nem lehet folyamatosan ideiglenes állapotban élni. Az AVM számára az emberhez méltó lakhatás minimuma az átmeneti szálló, de nem úgy, hogy másokat kinyomnak onnan. Sokkal jobb megoldás a tartós lakhatás.

* „Először lakhatást” vagy „utcáról lakásba” program – Magyar Csilla
A magyar ellátórendszer logikája a lépcsőzetesség, de ez nem feltétlen szükséges. Meg kell változtatni a logikát. A Housing First programot az Egyesült Államokban dolgozták ki, a lényege az, hogy az utcán élő emberek először lakhatást kapnak és ezután jön a szociális támogatást (pl. elvonó stb.) A lakhatásnak (ami alapvető emberi szükséget) nincsen feltétele. A lakásokat egy nonprofit szervezet bérli, és ők adják ki a korábban utcán élő embereknek. A lakók bérleti díjat fizetnek, ami nem lehet több, mint a jövedelmük 30%-a (a többit támogatásból fedezik). Nagyon sikeresen működik ez program, már a szövetségi kormány is bevette a hivatalos hajléktalanügyi politikába. Amit kérünk: a pénzt másra költsék, ne éjjeli menedékre, hanem lakhatásra.

Papcsák Ferenc: Nagyon szegény családból származom, hatan voltunk testvérek. Az elmúlt években üzlet lett a hajléktalanság. Úgy látom, hogy 20 év alatt 100 milliók mentek el a hajléktalan ellátásra és nem volt semmi értelme. Megoldás lehet a munkásszállók újbóli megnyitása, de ahhoz előbb munka kell. A városüzemeltetéssel karöltve kidolgozunk egy foglalkoztatási tervet zuglói hajléktalanoknak (pl. utcák, utak karbantartása, de nem csak söprögetés). A Máltaiakkal van szoros kapcsolatunk.

Udvarhelyi Tessza: Egyre több kerület foglalkozik a hajléktalanság kérdésével. Ne éjjeli menedékbe fektessék a pénzt, hanem vezessék be az „Utcáról lakhatást” programot – először akár 10 embernek is! Az ellátórendszer emberi roncsokat termel ki.

[Az AVM átadja a szakmai anyagokat, amiket hoztunk: Szikinger-féle lakhatáshoz való jog-javaslat, Győri-Maróthy hajléktalanügyi stratégia, Hegedüs et al. lakáspolitikai koncepciója, „Utcáról lakhatást” program rövid bemutatása, üres önkormányzati lakások felújítási-lelakhatósági tervének költségvetése.]

Udvarhelyi Tessza: Tudjuk, hogy a kerületben 300 önkormányzati bérlakás áll üresen (ezt Papcsák úr mondta egy parlamenti felszólalásában). Ezekben emberek lakhatnának. Az AVM kidolgozott egy tervet arra, hogyan dolgozhatnák le a hajléktalan/adósságkezelésben résztvevő emberek a lakások felújításába befektetett munkájukat.

Takács Attila: Nem ellenségként jöttünk, szeretnénk partneri viszonyt. Keressük a lehetőséget, ahol becsatlakozhatunk a törvényhozásba.

Papcsák Ferenc: Leülök a vagyonkezelő vezetőjével és kiderítjük hány lakás mozgatható az AVM által javasolt ügyben.

Udvarhelyi Tessza: Mint országgyűlési képviselőtől azt kérjük, hogy vonja vissza a szabálysértési törvény módosítására vonatkozó előterjesztést.

Papcsák Ferenc: A szabálysértési törvénymódosítás javaslatot nem vonom vissza. Van egy módosító javaslat, ami szerint ezt csak akkor lehet életbe léptetni, ha az ellátórendszer megfelelően működik, addig nem.

Udvarhelyi Tessza: És ez ma így van?

Papcsák Ferenc: Nem.

Udvarhelyi Tessza: Akkor miért hoznak törvényt, ami nem végrehajtható?

Papcsák Ferenc: Nem mindig azért hozzák a törvényt, hogy végrehajtsák.

*A lakhatáshoz való jog törvénybe foglalása
Udvarhelyi Tessza: Arra kérjük Papcsák Ferencet, hogy mint országgyűlési képviselő javasolja, hogy a lakhatáshoz való jogot iktassák törvénybe.

Papcsák Ferenc: Ez elől nem zárkózom el, megnézem a javaslatot.

Rozgonyi Zoltán: Ha tudjuk biztosítani a „housing first” programot, akkor van jelentősége a törvénynek.

Udvarhelyi Tessza: Magyarországnak nincs hajléktalan stratégiája, ezt ki kell kidolgozni.

Rozgonyi Zoltán: Szabolcsban és Borsodban van munkalehetőség. Vannak földek, meg lehet művelni, lehet állatot tartani. Menjenek oda az emberek.

[Papcsák Ferencnek el kellett mennie máshova, de azt javasolta, hogy az AVM részt vehet a zuglói hajléktalanügyi program kidolgozásának előkészítésében és megfontolják a „felújítási-lelakhatási” javaslatunkat. Nemcsak a novemberi testületi ülésen, de a munkacsoportban is részt vehet az AVM.]

Helyi megoldások Zuglóban

Rozgonyi Zoltán: Krízishelyzet van. Várjunk-e addig, amíg lakásmegoldást találnak emberek? Zuglóban van a Máltais vonat és a Myrai szállói. Ők jó munkát végeznek. A Francia úti dózerolás nem volt előzmény nélküli. Évek óta látogatták az ott lakókat a szociális munkások. Az emberek azt mondták, hogy akkor mennek el, ha majd jönnek és muszáj lesz. Kaptak figyelmeztetést előre és a jó részük alá is írt valamit. Zuglóban van ennél súlyosabb probléma is a Rákosrendező pályaudvarnál. Ez nagyon nagy munka, nincs rá keret, állami segítség nélkül nem lehet felszámolni az ottani állapotokat. Az a terület MÁV tulajdon. Elemi érdek, hogy fapadra menjenek emberek, ahol egyéni kezelést kaphatnak a krízis után. Zuglóban új dolog, hogy a rendőrök, közteresek és kerületőrök tájékoztatják az embereket az ellátórendszerrel, szociális munkások segítségével. Ebben a kerületben nem kezelik rendészeti kérdésként az utcán történő életvitelszerű tartózkodást, de krízis időben erőteljesebben lépünk fel. Elsősorban az áldozattá válás megelőzése és a bűnmegelőzés a cél.

AVM: Mi sem szeretnénk, hogy kunyhókban lakjanak az emberek, de az éjjeli menedékhely nem alternatíva. De fontos tudnunk: lesz még dózerolás Zuglóban?

Rozgonyi Zoltán: Nem, ennek az akciónak üzenetértéke is volt. Nem fogunk senkit életvitelszerű közterületi tartózkodásért megbüntetni. Más jogszabályok megsértéséért igen (pl. vizelés), de ezért nem. Zuglóban 120-150 ember él az utcán, náluk a szociális zaklatást fogjuk alkalmazni. A következő terület a Rákosrendező, aminek a helyzetét másokkal együttműködésben rendezni kell. Itt nagyon veszélyes állapotok uralkodnak, oda már csak rendőrökkel mennek a szociális munkások. Ott próbáljuk rendészeti eszközökkel is megoldani a helyzetet. Vecsei Miklós említette a szociális zaklatás módszerét, ez nagyon tetszik: a cél, hogy betereljük az embereket az ellátórendszerbe. Ha adunk lakást, azt fenn is kell tartani. Lehet, hogy akkor többe kerülne egy nap, mint 3000 Ft? Azonnali megoldás nem megoldható erre a kérdésre. Esetleg az átcsoportosítás megkezdődhet. Nem reális az AVM terve, mert mi lesz azokkal, akik rendesen fizetnek. Nincs az a jóléti állam, ami megoldást talál minden problémára, Vecsei Miklós is elmondta, hogy az emberek nem nagyon fognak dolgozni, még ha felajánlják nekik, akkor sem – nehéz váltani az új életmódra. Az új programban közmunkát fogunk ajánlani 10-15 embernek (pl. szelektív hulladékgyűjtés önkormányzati segítséggel). Lehetséges, hogy az új programba nem hajléktalan emberek fognak jelentkezni. De mi annak fogunk munkát adni, aki jelentkezik.

Udvarhelyi Tessza: Ne a munka legyen a lakhatás feltétele. Mi tartós megoldást keresünk a lakhatásra. A mostani ellátórendszer leginkább az emberek raktározására jó, de nem arra, hogy az emberek tartósan kikerüljenek a hajléktalanságból.

Rozgonyi Zoltán: Az alapelvekkel, végeredménnyel egyetértünk, de ilyen gyorsan nem megy. Egyszerre nem megy! Először az ellátórendszeren kell javítani.

Udvarhelyi Tessza: Egyetértünk, de az ellátórendszer fejlesztése a szakma dolga és nem az AVM-é, aminek az a dolga, hogy a jelenlegi „megoldásokon” túlmutató javaslatokat tegyen.

Rozgonyi Zoltán: A realitást kell nézni. Akkor bölcs egy civil szervezet, ha a meglévő rosszat próbálja jobbá tenni! Két lépcsősre tervezzük a megoldást. 1. zuglói közmunka – átmeneti szállós lakhatással. 2. kulturált, konténeres megoldás (30 ember elhelyezésre 6 millió Ft-ból. Ez is jobb, mint az átmeneti szálló. 3. Létrehozunk egy 2-3 millió Ft-os alapot. Segítségeink: Menhely, Málta, Myrai.

[Közben Takács Attila elmondta a személyes történetét arról, hogy miért élt hosszú ideig utcán és miért nem ment be éjjeli menedékhelyre. Schádi Tamás az ellátórendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól számolt be, pl. élősködők, az érdekérvényesítés veszélyei. Magyar Csilla többször hivatkozott arra, hogy a Szent Egyed közösség elítélte a többek között Papcsák Ferenc által előterjesztett törvénymódosítást és emlékeztetett Teréz anya munkásságára is. Novák Dóra többször emlékeztetett, hogy Zuglóban jól működik az ellátórendszer és egy kerület nem tudja megoldani az országos problémákat.]

Megállapodások

– A Város Mindenkié meghívást kap a zuglói hajléktalanügyi programot kidolgozó munkacsoportba, hogy javaslatokat tegyen, véleményezzen
– erőforrások átcsoportosításának megkezdése Zuglóban
– annak megvizsgálása, hogy AVM felújítási tervét beindítsák Zuglóban
– Papcsák Ferenc megfontolja a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásának lehetőségét