Fővárosi embertelen rendelet – törvényességi ellenőrzés iránti kérelem

Ez a cikk több mint 10 éves.

Budapest Főváros Kormányhivatala
Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály
Cím: Bp. 1056 V. kerület Váci utca 62-64.

Tárgy: törvényességi ellenőrzés iránti kérelem

Tisztelt Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály!

Ezúton fordulunk a T. Kormányhivatalhoz, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. számú törvény 98. § (3) a) pontja alapján szíveskedjen lefolytatni a Budapest Főváros Közgyűlése 22/2011. számú önkormányzati rendeletének (a „Rendelet”) 4. § bekezdése által módosított, a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendelet 15/B§ (1) c)-d) bekezdésének (a „Rendelkezés”) törvényességi ellenőrzését.

Véleményünk szerint a Rendelkezés ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) bekezdésében szereplő jogállamiság elvéből levezetett jogbiztonság elvével. 

A Rendelkezésben használt „közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használása”, illetve „életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságai közterületen tárolása” fordulatokat a Rendelet nem definiálja, így a jelenlegi szöveg magában hordozza az önkényes jogalkalmazás veszélyét.

A Rendeletből nem derül ki, hogy mely ingóságok használhatók „életvitelszerű lakhatásra” a jogalkotó értelmezése szerint.

Emellett közterület életvitelszerű lakhatásra használása és ingóságok tárolása értelemszerűen egy folyamatot feltételez. Nem világos azonban, hogy a jogalkalmazó hatóság milyen feltételrendszeren keresztül, milyen módszerekkel és főleg milyen eljárási garanciákkal hivatott megállapítani, hogy pl. milyen időszakon túl számít a közterületen tartózkodás „életvitelszerű lakhatásnak” és mikortól minősíthető egyes ingóságok közterületen történő birtoklása „tárolásnak”.

Az Alkotmánybíróság már a korábbiakban kimondta, hogy a normaszöveggel szemben alapvető alkotmányos követelmény a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom (26/1992 (IV.30.) AB határozat), valamint az, hogy egyes jogszabályok kiszámíthatóak és előreárthatóak legyenek a norma címzettjei számára (AB 9/1992 (I.30.) AB Határozat). A Rendelkezésben szereplő tényállás pontatlan meghatározása súlyosan sérti a jogbiztonság és így a jogállamiság elvét.

A homályos meghatározás feltételezésünk szerint tudatosan enged teret a jogalkalmazói mérlegelésnek, ezzel megnyitva az utat tetszőleges, akár szélsőséges (pl., hátizsák, ruha mint életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóság) jogalkalmazás felé. Az önkényes jogértelmezés lehetővé norma alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság pedig már a korábbiakban kimondta

(58/1997 (XI.5.) AB Határozat). Az önkényes jogértelmezés veszélyét kiemelten súlyosnak tartjuk, tekintettel a hajléktalan emberek számára valós kockázatra, hogy esetükben a pénzbüntetés megfizetésének elmaradásakor az elzárásra változik és így a személyes szabadság megvonásával jár.

Budapest, 2011. május 23.

Tisztelettel:

Udvarhelyi Éva Tessza
A Város Mindenkié Csoport
képviseletében

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.