„Kilakoltatás és befalazás”- a bírósági tárgyalás eredménye

Ez a cikk több mint 10 éves.

2010. májusában sajtónyilvánosság mellett lakoltattak ki egy kétgyermekes családot a Ferencvárosban. A család felhatalmazás nélkül foglalta el a szociális bérlakást, azonban többször is megpróbált az önkormányzattal megegyezésre jutni, hogy miként maradhatnának az időközben saját erőből felújított lakásban. Az önkormányzat azonban hajthatatlan volt, a  családot kilakoltatták, az intézkedés során a helyszínen 15 aktivista tiltakozott élőlánccal, akiket szabálysértés elkövetése miatt előállítottak.

Az ügyben eljáró bíróság ítélethozatala a mai napon visszaigazolta, hogy az aktivisták elvi meggyőződésből, figyelemfelhívásból tanúsítottak a rendőri intézkedés ellen engedetlenséget, ezért minden megjelent vádlott esetében elengedték a pénzbírságot, és pusztán figyelmeztetésben részesítették őket. Az aktivisták védelmét az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látta el.

Az aktivisták védőbeszédükben elmondták, hogy cselekedetüket jogkövetőnek tekintik, mert társadalmi érdeket szolgáltak tiltakozásukkal. Az egyik vádlott azzal indokolta részvételét, hogy úgy érezte, ki kell állni a család mellett, akiket kisgyerekükkel akartak utcára tenni. Ezen kívül felhívták a figyelmet a jelenlegi társadalompolitikai gyakorlat számos hibájára. Elmondták, hogy jelenleg többe kerül egy család ellátása a hajléktalanként, mint ha a lakhatásukat támogatnák, miközben nagyon sok lakás áll üresen országszerte. Kifejtették, hogy a hajléktalanság visszaszorítása érdkében az önkormányzatok felelőssége lenne a szociális bérlakások fenntartása és ezek felhasználása.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy az április 15-én részlegesen lejáró kilakoltatási moratórium hatalmas veszélyekkel jár, több tízezer ember fog az utcára kerülni a határidő elmúltával. A kormány ugyan meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, ez azonban április 15. után már csak a devizahitelt törleszteni nem tudókat védi, tehát nem vonatkozik sem a díjhátralékos családokra, sem a jelzáloghitelt fizetni nem tudókra, sem a lakásfoglalókra. Ezzel a jogalkotó önkényesen különbséget tesz a nehéz helyzetbe került emberek között, egy részüket a szolidaritásunkra érdemesnek ítéli, másokat arra érdemtelenként bélyegez meg. 

A tárgyalás előtt tartott demonstrációról készült képek itt elérhetők.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.