2010. december 23-án A Város Mindenkié csoport második közös karácsonyi ünnepségét tartottuk együtt, ami nekem nagyon sokat jelentett. A Szentkirályi utcai kisteremben kezdtünk gyülekezni, beszélgetni egy kicsit, talán átbeszélni, értékelni az elmúlt időket is. Lassan érkeztek a többiek, és az ismerős arcokon öröm volt látni a mosolyt.

Az ünnepség a nagyteremben folytatódott, ahol kört alkottunk székeinkkel, és sorban mindenki előadta, amit ajándékba hozott: verset, dalt vagy csak néhány röpke gondolatot, ami szívében eddig talán csak elrejtve volt. Én elénekeltem az AVM indulót, amit korábban írtam: megfogtuk egymás kezét a körben és a dal végén magasba emeltük kezünket, mint a győztesek. Igen, hiszem, hogy győztesek vagyunk, de csak együtt, MERT MI EGYÜTT INDULTUNK EL!!

Színvonalas, családias ünnepség volt, szívetmelengető érzés együtt lenni. Azután még visszamentünk a kisterembe falatozni, beszélgetni. Remélem még sok ilyen ünnepünk lesz együtt. Szívemből kivánom, hogy az új év is hozzon ilyen együttléteket, és növelje a csapatban a közös harcba vetett hitet és az összetartozás érzését.

2011. január 1.                                                                                                                                    Csepi