Egy éjszaka a hajléktalanokért – beszámoló

Ez a cikk több mint 11 éves.

A hajléktalanok éjszakája!

November 13-án tartották a hajléktalanok éjszakáját, amit idén egybekötöttek a Menhely Alapítvány megalakulásának 20. évfordulójával. (Az 1989-es demonstráció után jött akkor létre az alapítvány.) A rendezvény két helyszínen zajlott: a Blaha Lujza téren s a Városház téren.

Én a Blaha Lujza téren vettem részt elsősorban (mert ingáztam ide-oda), ahol a műsort az Alapítvány elnöke nyitotta meg, (s ott kiderült, hogy most is volt ott olyan hajléktalan, aki 20 évvel ezelőtt részt vett a legelső demonstráción – ő azóta is hajléktalan), majd versek következtek, amit hajléktalan emberek műveiből olvastak föl, illetve ők maguk mondták el.

Ezt követte a Fedél Nélkül újság egyik írója-terjesztője, aki jó maga is hajléktalan. Elmesélte az élet történetét s elmondta, hogy ő is tagja A Város Mindenkié csoportnak, amely idén alakult s szintén meg lett hívva e nemes eseményre. Majd én, Csurika következtem s bemutattam a csoportunkat s én is elmondtam, hogy 11 éve vagyok hajléktalan és ráadásul rokkant, s az újság terjesztésből élek.

Majd jött egy énekes hölgy, aki jól megtáncoltatta a nézőket (már aki akart táncolni). Én személy szerint fölkértem egy urat, aki kicsit hosszú hajjal, farmer nadrágban s farmer ingben állt (bárki nézhette volna akár csoporttagnak, akár jobb sorsú hajléktalannak is, ki szállón lakik). Tánc után jött a meglepetés azoknak, akik nem tudták (mi tudtuk, mert az úr tart nekünk oktatást) A táncpartnerem bemutatkozott: Ayala alias Illés István Rendőr Őrnagy (s még sorolhatnám, hogy mi minden, mert egy alapítvány elnöke s humorfesztivál fődíjasa is, s egy csoport tagja), ki most bűn megelőzés céljából mesélt pár dolgot, de igazán a humorával kápráztatta el az érdeklődőket másodmagával.

Közben a meleg teáról folyamatosan gondoskodtak az aktivisták s az emberek egy táblára fölírhatták, kinek mit jelent az otthon s ezen írásokat az oszlopokra kiragasztottuk, hogy más is el tudja olvasni. A Város Mindenkié Csoportnál lehetett hajléktalanságról totót kitölteni, amit kiértékeltünk (statisztikai adatok alapján). Nagyon megdöbbentő volt sok ember számára az eredmény, mert teljesen másképp gondolták. Volt olyan hölgy, ki nem hitte el, hogy jómagam is hajléktalan vagyok neki, megmutattam az iratom, amelyen rajta van: 10. kerületi lakcím nélküli.

 


A programok hamar véget értek – sokunk bánatára. De akik ott voltak, jól érezték magukat s utána átmentünk elég sokan a Városház térre, ahol még javábba folyt a zene, a sok tea a zsíros kenyér s a Város Mindenkié csoportnál itt is a totó kitöltések.

Összességében nagyon jó volt mind a két helyszínen a hangulat s a programok, s jó volt látni, hogy nagyon sok ember, aki nem hajléktalan, eljött s beszélgetett a hajléktalanokkal s ezáltal talán kicsit meg változik az a szemléletük, hogy a hajléktalan ember nem akar magáért tenni. Hisz A Város Mindenkié csoport is ezért alakult, hogy igenis tegyünk magunkért.

2009. november 25.                                                                                      Erdősné Csurika

 

Városház téri beszámoló

2009. november 13-án 15 emberrel voltunk kint a Városház téren, mint A város Mindenkié csoport képviselői. Érdekes volt és szép is.

A szervezők a Menhely Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány, a fő szervező volt.

Mi a standunkon sok emberrel töltettük ki a hajléktalanságról szóló totónkat. Összesen 37 totó lett kitöltve ebből kb. 18 szociális munkás volt, a többi civil. Arra nagyon jó volt a totó kitöltése, hogy a szociális munkások és a civilek lássák, mennyit tudnak ezzel a témával kapcsolatban: egy tíz találatos volt a kvízünkön, a többiek csak 8-9-et találtak el a 13+1-ből.

Sok civil is érdeklődést tanúsított A Város Mindenkié csoport szerveződése iránt – kíváncsian érdeklődtek, mit is csinálunk.

Maga a program jó volt, Géza és Gabi táncoltak is!

Volt ételosztás is, amit a Magyar Vörös kereszt és a Máltai Szeretetszolgálat szervezett.

Schádi Tamás

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.