Újra az alperes önkormányzat tanúit hallgatták meg a zuglói kunyhólakók perében

Ez a cikk több mint 8 éves.

rozgonyi_kicsi.jpg2013. május 30-án Váli Szilviát, a Myrai Szent Miklós Egyház által működtetett hajléktalanellátó intézmény szakma vezetőjét, Szili Adriánt, a kerületi városüzemeltetési osztály volt vezetőjét, valamint Rozgonyi Zoltánt, a kerületi alpolgármestert hallgatta meg a bíróság a zuglói kunyhólakók kilakoltatásával kapcsolatos polgári perben. A peres eljárást A Város Mindenkié (AVM) csoport és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) támogatásával azok a hajléktalan emberek kezdeményezték, akiket a két szervezet, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint is jogtalanul lakoltatott ki a zuglói önkormányzat 2011 októberében.

Az évek óta a XIV. kerület Francia út és Egressy út kereszteződésénél lévő, a MÁV Zrt. tulajdonában álló területen lakó emberek saját építésű kunyhóit a kerületi önkormányzat embertelen módon, minden eljárási szabályt megsértve, megfelelő előzetes értesítés nélkül számolta fel. Voltak, akik hat- nyolc éve fennálló otthonaikat veszítették el valamennyi ingóságukkal együtt egyik pillanatról a másikra. A földönfutóvá tett emberek beperelték az önkormányzatot és azt kérik a bíróságtól, hogy az állapítsa meg az emberi méltóságukhoz való jog és az egyenlő bánásmód törvényi kötelezettségének megsértését. A per történelmi jelentőségű, hiszen ha a bíróság igazat ad a felpereseknek, azzal precedenst teremt minden önkormányzat számára ahhoz, hogy a saját építésű kunyhóban élő emberekkel is teljes jogú állampolgárként kell, hogy bánjanak. A per első tárgyalása 2012. október 11-én, második tárgyalása pedig 2013. február 19-én volt.

Váli Szilvia elmondása szerint „a Francia úton sok bejelentés volt az ott lakók ellen” azonban nem tudta különválasztani a felpereseket más ott lakóktól, így azt sem tudta megmondani, hogy ellenük érkezett-e bejelentés. Noha azt állította, hogy több felperes nem lakott valójában a Francia úton, nem tudta megmondani, hogy egy-egy kunyhóban pontosan ki lakott. A szakmai vezető elmondása szerint a szociális szakemberek tájékoztatták a kunyhók lakóit a bontásról, azonban az intézkedés időpontját azért nem mondták meg, mert ők sem tudták.

Szili Adrián szerint az ő feladatuk a közterület „mentesítése” volt a hulladéktól, törmeléktől, és „egyéb idegen anyagtól”. Mivel a MÁV – a terület tulajdonosa – többszöri felszólításukra sem intézkedett, ezért a takarítás lefolytatásához bérbe vették a területet. Szili Adrián szerint, aki visszatérően a terület „felszabadításának” nevezte az ott élő emberek kunyhóinak lerombolását, előzetesen értesítették a kunyhók lakóit: „megkértük őket, hogy úgy igyekezzenek igazítani az életüket, hogy ne legyenek útban”. Azonban azzal kapcsolatban Szili ellentmondásba került Váli Szilviával, hogy a bontás dátumát korábban kitűzték-e vagy sem.

Rozgonyi Zoltán alpolgármester szerint a kunyhók lerombolása abba az önkormányzati törekvésbe illeszkedik, hogy „emberibb körülményeket biztosítsanak a zuglói hajléktalan emberek számára”. Ezen kívül az alpolgármesternek nem volt tudomása arról, hogy az önkormányzat bármilyen hatósági eljárást lefolytatott volna, noha a felperesek (és az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának jelentése) szerint ez lett volna szükséges ahhoz, hogy a bontás jogszerűen megtörténhessen.

 A tárgyalás 2013. október 24-én folytatódik a felperesek, azaz a kunyhólakók tanúinak meghallgatásával.

Képek a tárgyalásról itt.

Ezt a cikket eredetileg az AVM régi blogján publikáltuk.