Ma Magyarországon lakhatási válság van. Több ezer ember él az utcán és hajléktalanszállón, több százezren rettegnek a kilakoltatástól vagy húzzák meg magukat zsúfolt, egészségtelen lakásokban, mert a piaci árú albérletre és a jelzáloghitelre gyakorlatilag nincsen alternatívájuk. A szociális bérlakások aránya európai szinten Magyarországon az egyik legalacsonyabb (3%), és az üres, kihasználatlanul álló önkormányzati és magántulajdonú lakások száma nő.

A Város Mindenkié olyan átfogó lakhatási program kidolgozását követeli minden települési önkormányzattól és a kormányzattól, amely megelőzi a tömeges hajléktalanságot és a szociális bérlakás-rendszer bővítésével az alacsony jövedelemből élőknek is lehetőséget teremt a megfizethető lakhatásra. Ennek egyik első lépése az üresen álló önkormányzati lakások és épületek hasznosítása, illetve a magántulajdonban lévő üres lakások szociális alapú kiadásának ösztönzése. 

Az AVM javaslatai az üres lakások hasznosítására:

•    Az üres ingatlanok nyilvántartása és a statisztikai adatok nyilvánossá tétele.
A nyilvántartás célja, hogy a hosszú ideig (akár évekig) teljesen magukra hagyott épületek és lakások láthatóak legyenek az önkormányzatok és a civil kezdeményezések számára, és bevonhatóak legyenek az üres lakások hasznosítását célzó programokba.

•    A felújításra vagy bontásra váró önkormányzati bérlakások kiadása átmeneti használati szerződéssel.
Ahelyett, hogy az önkormányzatok a későbbi bontásra hivatkozva évekig üresen tartanának épületeket, ún. átmeneti szerződést kellene, hogy kössenek szociálisan rászoruló lakókkal. A szerződés lehet akár egyéves (további megújításokkal), ami különösen méltányos lakbérrel vagy rezsi-alapon teszi lehetővé a bérlést. Ez ugyan nem jelent végleges megoldást a lakóknak, de időt hagy nekik arra, hogy más megoldást tudjanak keresni, félre tudjanak tenni. A lényeg, hogy csak akkor lehessen kiköltöztetni a bérlőket, amikor a munkák ténylegesen elkezdődnek.

•    Felmérés arról, hogy a jelenleg nem lakás célú ingatlanokat milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani.
Az önkormányzatok végezzenek felmérést arról, hogy az üresen álló önkormányzati, nem lakás célú helyiségek közül mennyit és milyen feltételekkel lehetne lakássá alakítani. A lakásként nem hasznosítható helyiségeket tegyék elérhetővé társadalmi szervezeteknek, kisebb cégeknek, amelyek fellendíthetik a város életét.

•    Kedvezményes hitelkeret a tulajdonosoknak arra, hogy felújítsák és kiadják az üresen álló lakásokat, épületeket.
A kedvezményes hitelkeret feltétele, hogy a tulajdonosnak meghatározott ideig (pl. minimum a hitel visszafizetéséig) szociális kritériumok alapján, a piaci árnál alacsonyabb bérleti díjon kell kiadnia a lakását.

•    Civil kezdeményezések bevonása a lakások, épületek felújításába.
Számos civil szervezetnek (pl. Szociális Építőtábor Egyesület) van tapasztalata abban, hogyan lehetne a (leendő) bérlőkkel közösen rossz állapotú lakásokat felújítani. Ez viszonylag olcsó és hatékony megoldás mind az önkormányzatok, mind a bérlők számára.

•    Az üresen álló, rosszabb állapotú helyiségek, épületek átmeneti hasznosítása.
Jogi lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tulajdonos átmeneti használati szerződést kössön egy személlyel, csoporttal vagy szervezettel, ami lehetővé teszi az épület legális, de átmeneti jellegű használatba vételét addig, ameddig eldől az ingatlanok sorsa. Egy ilyen szerződéssel a használatba vevők nem fizetnek lakbért, viszont vállalják az épület karbantartását és a rezsi kifizetését. A felek megállapodnak egy méltányos felmondási időben, hogy a használatba vétel stabil jellege biztosítva legyen.

•    Szociális lakásügynökségek kialakítása az üresen álló ingatlanok hasznosítására.
A szociális lakásügynökségeket cégek, civil szervezetek vagy önkormányzatok is működtethetnék. A lakásügynökség feladata a szociális bérlakások fenntartása, amelybe beletartozna az üresen álló, magántulajdonú lakások hasznosítása. Miközben a tulajdonos vállalja, hogy a piacinál alacsonyabb bérleti díjat szab meg, a lakásügynökség garantálja neki, hogy megkapja a bérleti díjat, és ugyanolyan állapotban kapja vissza a lakást.

•    Önkormányzati kezelési rendszer létrehozása az üresen álló, magántulajdonban lévő lakások hasznosítására.
A kezelési rendszer keretében az önkormányzat – szerződésben rögzített időtartamra – kezelésbe veszi az üresen álló épületet vagy lakást, és szociális alapon bérbe adja.

•    A városrehabilitációra fordítható EU-s pénzek lehívása és megfelelő felhasználása.
Az Európai Uniónak több forrása is van az integrált városrehabilitációra, amit a magyar kormány egyáltalán nem használ ki. Ezekből a forrásokból többek között az üres lakások hasznosítását támogató programokat lehetne finanszírozni.

•    A hosszú ideig, akár éveken át üresen álló lakások, épületek megadóztatása.
A bevételt a városvezetés különítse el és fordítsa lakhatási programok támogatására. Amennyiben a tulajdonos újból elkezdi lakásként hasznosítani az ingatlant, akkor nem kell adót fizetnie. A cél valójában az, hogy ezek a lakások megint ki legyenek adva és emberek lakhassanak bennük!